Az Alföldön, a megye középső részén, a Tisza bal partján fekszik. Szolnok, a megyeszékhely kb. 42 km-re található. Szomszédos települések: Tiszaroff, Fegyvernek, a Tisza jobb partján pedig Kőtelek. Közúton a Fegyvernek (4-es főút) - Tiszabő - Tiszaroff - Tiszabura (-Kisköre, -Abádszalók) közötti mellékúton érhető el. A közúti tömegközlekedést a Jászkun Volán Zrt. autóbuszai végzik. Vasútvonal nem vezet át a településen. A legközelebbi vasútállomás a kb. 15 km-re lévő Fegyvernek-Örményes állomás.
Nevének eredetét tekintve a Tisza- előtag a folyóra utal. A -bő utótag pedig török eredetű, nemzetségfő a jelentése. A település környékén mindössze egy bronzkori leletet találtak, mivel még nem folytattak nagyobb léptékű ásatásokat. Az Árpád-kori eredetű falut a honfoglalás után egy segédnép, feltehetően a török nyelvű, Kazáriából kivált kabarok (kavarok) lakták. Első írásos említése 1077-ből származik Bek, illetve Begh alakban, ami török eredetű szó és nemzettségfőt jelent. Ez a név is megerősíti, hogy a török nyelvű kabarok lakták a területet a honfoglalástól kezdődően.
1257-ben IV. Béla király adománylevele "terra nomine Ben juxta Titiam" formában említette szaraczénok birtokaként (quae quidem antea per Saracenos possidebatur), mely a tatárjárás alatt elpusztult, és IV. Béla király a birtokot ekkor a Dem nemből (de genere Dem) származó Péternek, Demeternek, Miklósnak, Chepannak, Istvánnak és rokonaiknak adományozta.
Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint a Kemeji Főesperesség települése. A középkor folyamán jelentős szerepet játszott tiszai réve.
1411-ben Kántor Mihály, Imre és István "tisza-beői nemesek" voltak birtokosai.
A 16. században ismét elpusztult, és csak a 18. században települt újra. Birtokosai a Koháry család mellett a gróf Károlyi, az Almássy, Hodossy és a Haller családok.
Népessége 2011-ben 3210 fő.
Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás 2001-ben a település lakosságának 69%-a magyar, 31%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. 2011-ben a népességösszeíró biztosok a nyilvántartott népességnek több mint másfélszeresét találták a faluban, 3210 lakosából ekkor 59 % vallotta magát magyar, 41 % pedig cigány nemzetiségűnek.
Egy 2009-es felmérés alapján a község az egyéni jövedelmek alapján Magyarország legszegényebb települése. A munkanélküliség több, mint 40%-os. A községben 1 mezőgazdasági szövetkezet és néhány egyéni agrárvállalkozó műveli a földet. Tiszabőn jelenleg nem folyik jelentős ipari termelés.
Látnivalók:
A Tisza és ártere
Római katolikus (Keresztelő Szent János-) templom: 1777-1809 között épült. Oltárképét 1860-ban festette Illés Pál. A templom homlokzatát 2012-ben részlegesen renováltatta a katolikus egyház, ám továbbra is használaton kívül tornyosul a pusztuló falukép fölé.
Nepomuki Szent János-szobor
Polgármesteri Hivatal: 1914-ben épült, szecessziós stílusban