A falu Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti határa mentén, két alföldi középtáj – a Hortobágy-vidék és a Közép-Tiszavidék – egymástól sokban eltérő területének határán, a Tiszafüred-Kunhegyesi-sík és a Hortobágy peremén fekszik.
Periférikus fekvését az is jelzi, hogy a legközelebbi kisvárosok (Tiszafüred, Karcag) egyaránt 25-30 km-nyi távolságban vannak, a megyeszékhely (Szolnok) és a szomszédos megyeszékhely (Debrecen) pedig mintegy 75-80 km-nyire található. A falu a 33-as és a 34-es számú másodrendű főútvonalak felől egy alsórendű bekötő, illetve összekötő út segítségével közelíthető meg. Vasútvonal nem érinti, a falu tömegközlekedési szempontból zsáktelepülés.
A honfoglaló magyarok ezen a tájon már az Árpád korban megtelepedhettek, ám a falu első említése 1277-ből származik. Az Önkormányzat 1997-ben, a falu fennállása 720 éves évfordulója alkalmából alkotta meg címerét. A címer mázai utalnak a végtelennek látszó pusztára, kifejezve ezzel a Hortobágyhoz való kapcsolódást. A hajdani bélyegző lenyomat alapján átvett bárány címerkép vallási kifejező erővel bír, míg a címert tartó állatok a település arculatát és hangulatát befolyásoló környező élővilág tiszteletét hivatottak jelképezni.
Népességét tekintve 2001-ben 1234 él a településen. Magasnak mondható a munkanélküliség, több fiatal máshol keres megélhetést.
A kedvezőtlen természeti tényezőkkel mindig meg kellett küzdeni, a száraz sziki terület elsősorban legeltetésre alkalmas. Legtöbben egyéni vállalkozóként, ill. őstermelőként gazdálkodnak. A szarvasmarha -, juh-, sertéstenyésztés máig döntő jelentőségű. Emellett hagyományos szántóföldi növények termesztése jellemző.
Látnivalók:
-    A Bürök-halom a falu határának több pontján is előforduló kunhalmok legmagasabbika, melynek 104,8 m tengerszint feletti magassága a Hortobágy-vidék legmagasabb pontját adja.
-    A község határának jelentős része ma védett terület: a világörökséghez tartozóan, a Hortobágyi Nemzeti Park részeként ritka növény- és állatvilág számára nyújt életlehetőséget (pl. Kunkápolnási-mocsarak).
-    A római katolikus templomot 1789-ben építették.
-    A falu keleti szélen áll a Görbe-csárda műemlék jellegű, földszintes épület, melyet feltehetően a XIX. század első felében építették, tipikus faluszéli, út menti csárda.
-    A falu fő utcáján több olyan régi parasztház található, amelyek beosztása a XIX. század végének paraszti háztartására jellemző.
-     Hortobágyi Nemzeti Park fogadóháza
-    József Attila szobor: a település művelődési háza előtti parkban áll, mely a Művelődési Ház névadójának állít emléket.
-    Keresztelő Szent János szobor: A falu közepén, a Piac téren áll a falu és katolikus temploma védőszentjének a szobra.
-    Millenniumi emlékmű, mely az államalapító Szent István királyt ábrázolja.