Örményes Jász-Nagykun-Szolnok megye közepén fekszik, Kisújszállás, Kuncsorba, Törökszentmiklós és Fegyvernek szomszédságában, a Nagykunsági főcsatorna mentén. Fegyvernekkel közös vasútállomása a Budapest-Szolnok-Debrecen-Záhony vasútvonal mellett található, és naponta több távolsági autóbuszjárat is érinti.
A község nevének eredete nem tisztázott egyértelműen. Valószínűleg az Árpád-korból az „örmény malom” szóból származik.
Hivatalosan 1913-ban említi Magyarország helységnévtára a települést Örményes-puszta néven. Önálló községgé 1952-ben alakult. A török hódoltság idején teljesen elnéptelenedett, az újratelepedés után elsőként az 1881-ben készült kataszteri térkép említi, mint lakott helyet Wenckheim-puszta néven.
A lakosság létszáma 2014 januári adatok szerint 1088 fő, mely adat évről évre csökkenő tendenciát mutat. Idősödő népesség jellemzi a községet, a fiatal korosztály munkahely hiányában elvándorol. Az aktív korú lakosok száma 759 fő, melyből 2014. szeptemberi adatok alapján 41 fő nyilvántartott álláskereső, ebből 11 fő egy évnél hosszabb ideje szerepel a nyilvántartottak között.
Örményes igen jó minőségű kötött agyag, réti csernozjom és mészlepedékes talaja kedvez a mezőgazdasági termelésnek. Jelentős a kalászos gabona és a zöldségfélék termesztése, a cukorrépa termesztésének pedig történelmi hagyományai vannak a településen. Az állattenyésztés terén a sertés- és tehéntenyésztés a legjellemzőbb, de a gazdálkodók foglalkoznak baromfi- és juhtartással is.
Az ipar és a szolgáltatás területén a gépgyártás, a kábeldob gyártás, közraktározás, valamint a pékáru előállítás kap jelentős szerepet, ezáltal munkalehetőséget biztosítva a helyi lakosoknak.

Látnivalók:
- Glaser-kastély: Az Ehrlich család építette historizáló stílusban, 1880 körül. A Glaser család 1911 után vásárolta meg. Az államosítás után iskola, majd tanácsháza volt. Napjainkban a könyvtár és az idősek otthona működik benne.
- Kepich-kastély

- Bíró-kastély: A XX. század elején épült, architektúrája elsősorban szecessziós stílusjegyeket viselt. Az 1920-as években emeletráépítéssel bővítették. Az államosítás után mezőgazdasági gépállomás kapott helyet a Bíró-majorban.