Tiszaszőlős a Tisza bal partján fekvő település Tiszafüredtől 8 km-re, Jász – Nagykun – Szolnok Megyében. A falu területén a régészeti leletek alapján már az őskorban éltek emberek. Az első írásos említés dátuma 1332-37-re esik. Két szóból összetett név: Tisza-szőlős. A Tisza jelzőként a XVII. században megjelenik és állandósul. A Szőlős nevet pedig a tiszai földhátakon lévő vadszőlőről kaphatta.
Kiemelkedő az az avar lelet, melyet 1839-ben „Nagyaszó” melletti partoldal leomláskor valamint az azt követő árvíz idején került felszínre. A tiszaszőlősi lelet egyedülálló, számos aranyboglár, aranycsat, aranyvért darabjával (a lelet a Nemzeti Múzeumban található).
1900-ban 2455 lakosa volt, házainak száma 480 és nagyközségi rangban állt. 1902-ben egy tűzvész során csaknem az egész falu leégett, 101 ház a tűz martaléka lett, sok családnak minden ingósága megsemmisült.
Sokan részt vettek az I. világháborúban, emléküket ma szobor őrzi. Erre utólag a II. világháborúban elesettek emléktáblája is elhelyezésre került.
1950-től Jász – Nagykun – Szolnok megyéhez csatolták, Heves megyétől a Tiszafüredi járás Tisza bal partján lévő hat községet, köztük Tiszaszőlőst is. A társadalmi átalakulás fontos állomása volt a termelőszövetkezetek létrejötte, ami működése során jelentősen fejlődött, gyarapodott. A lakosság életszínvonalában is változás következett be. A sorozatosan épülő új lakások mellett a régi lakások felújítása is napirenden volt. Ebben az időben a település szolgáltató ipara viszont nem mondható kielégítőnek, a hiányzó szolgáltatásokat Tiszafüreden veszi igénybe a lakosság.
1977-ben községi tanáccsá alakult Tiszafüreddel, majd 1984-ben Tiszafüredet várossá nyilvánították. Ez egy sorsforduló volt Tiszaszőlős életében is, mert azzal hogy Tiszafüred város része lett, teljesen megszűnt önállósága. 2000.06.18-án helyi népszavazást írt ki Tiszafüred Város Képviselő-testülete. A referendum érvényes és eredményes volt, 1390 választópolgár közül választóként 809 fő (58,2%), Tiszaszőlős település rész leválására Tiszafüredtől 96,61%-ban igennel szavaztak.
2002-ben megalakult az önálló képviselő-testület. A képviselő-testületnek először a kötelező feladatai megoldásához szükséges fejlesztéseket kellett megvalósítania, az elmaradt fejlesztéseket pályázati úton elnyert támogatások segítségével igyekszünk pótolni. A település fejlődésének egyetlen járható útja, a Tisza folyó közelségének kihasználása, a turizmus fejlesztésében van. Településünknek olyan természeti adottságai vannak, melyekkel a környező települések nem rendelkeznek. Ilyen az „Aranyosi sziget” mintegy 28 hektáros élővilágával, a 6,3 km hosszú háborítatlan folyópart és a 8 hektáros tározó.
A községtől 2 km távolságra folyik a Tisza, amely zúzottkő alapú úton megközelíthető a községből. A falut határoló 6,3 km hosszú partszakasz megmaradt háborítatlan szépségében. A Tisza közelsége adja a község fő vonzerejét: horgászparadicsoma, valamint gazdag növény-, és állatvilága várja az ide látogatókat. Önállóvá válásunk óta hagyományt teremtettünk a nyár végi falunapból, a nagyszabású programsorozat kínálatában a település minden lakója és vendége megtalálhatja a számára megfelelő programot.
Látnivalók:
Szőlőszem Szórakoztató és Egészségfarm, Falusi Patika Látvány Pálinkafőzde és Vendégház, Katamarán csónakkikötő, Aranyosi-csónakkikötő.