Kuncsorba község Jász- Nagykun- Szolnok megye délkeleti résészén terül el. Túrkevével, Mezőtúrral, Kétpóval, Örményessel és Törökszentmiklóssal határos. Az Észak- alföldi régión belül a Törökszentmiklósi járáshoz tartozik. A község határa teljesen sík, jellegzetesen alföldi település. A tanyaközpontból mérnöki tervezéssel kialakított községnek az 1960-as években is kiterjedt, de a következő években a tagosítások következtében elsorvadt tanyavilága volt. Közlekedési szempontból kedvezőtlen helyzetben van. Vasútja nincs, a községben átvezető közút Fegyverneknél a 4.sz. főúthoz, illetve Kétpó közelében a46. sz. főúthoz csatlakozik. A közúti közlekedést a Jászkun Volán Zrt. járatai látják el, a legközelebbi vasútállomás Fegyvernek-Örményes állomás.
Kuncsorba 1240 előtt Kemej megyéhez tartozó koronabirtok volt. Csorbajánosszállása, később Csorbaszállás néven ismert, eredeti kun település. Megemlítik már IV. Béla 1261. szeptember 9-én kiadott oklevelében és Zsigmond Szebenben 1395. március 23-án kelt oklevelében is. 1558-ban Egernek adózott a község, amelyen egyre több lett az üres, mint a népes telek. A török uralom alatt többször elpusztult község, a felszabadító hadjáratok során végleg lakatlanná vált.1702-ben a német lovagrend is pusztaként vásárolta meg. 1718-tól a kuncsorbai pusztát Kunszentmárton bérelte. Kuncsorba 1897. január elsejével szakadt el Kunszentmártontól és alakult nagyközséggé. A tiszai középjáráshoz – melynek székhelye Törökszentmiklós volt- osztották be.
A település neve összetett szó a „csorba” elnevezés szláv eredetű jelentése foghíjas, csorbafogú. A „kun” pedig arra utal, hogy a területet IV. Béla 1240-ben a kunoknak adományozta.
Népessége 650 fő. A termelőszövetkezet megszűnése óta folyamatosan öregedő település, a munkahely hiánya miatt a fiatalok elköltöztek a településről. A munkanélküliség aránya jelenleg 10% körüli.
A múltban és még ma is jellegzetesen mezőgazdaságból élő, földműveléssel, állattartással foglalkozó emberek laktak a faluban és környékén. Az ötvenes évektől két termelőszövetkezet működött, a Vörös Október és Kossuth termelőszövetkezet.1974-ben egyesültek, Búzakalász Mg. Tsz. lett a neve, 1992-ig a termelőszövetkezet felszámolásáig. A termelőszövetkezet megszűnése után többen földhöz jutva magánvállalkozóként, vagy őstermelőként dolgoznak a földeken.
Látnivalók:
római katolikus templom, református templom, első- és második világháborús emlékmű, emlékpark, kopjafa.
Két jelentősebb épülete a római katolikus, valamint a református templom. Mindkettő építése közel azonos időben történt, az 1930-as évek második felében. Említésre méltó még az első- és második világháborúk áldozatainak emlékműve, amely református templom kertjében helyezkedik el.