Települések, kistérségek

    

Tiszaroff község Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén, azon belül a Tiszafüredi kistérségben, a Tisza folyó bal partján, Tiszafüred-Kunhegyesi sík nyugati peremén terül el. Területe 52,49 km2. Népsűrűsége 30,94 fő/km2. Földrajzilag nem önálló természeti táj, hanem az Alföld része. Északon a tőle 7 km-re lévő Tiszabura, keleten a tőle 6 km-re lévő Tiszagyenda, délen a tőle 18 km-re lévő Tiszabő határolja; nyugaton a Tisza folyó alkotja a község határát. A nagyobb helységektől való távolsága: Kunhegyestől 17 km-re, Abádszalók vasútállomástól 16 km-re, Fegyvernektől, s az M4-es főúttól 25 km-re, Törökszentmiklóstól 36 km-re, Szolnok megyeszékhelytől pedig 57 km-re található. Autóbusz összeköttetéssel rendelkezik a közeli falvakkal és a környékbeli városokkal, így Tiszaderzs – Tiszaroff - Szolnok, Tiszaroff – Pusztataskony - Tiszafüred, Tiszaroff – Kunhegyes - Kisújszállás viszonylatokban. Tiszaroff az északi szélesség 47 fok 24 perc és a keleti hosszúság 20 fok 27 perc alatt 90 AF magasságon fekszik.
A Közép-Tisza vidék egyik legősibb települése. A Tisza menti árvizes magaslatokon már a kőkorban és a rézkorban is megtelepedett az ember. A rézkori és bronzkori leletek mellett szarmata telepek nyomai is ismeretesek, ám a római korból is és a népvándorlás korából is kerültek elő különböző leletek. A régészeti leletek arról is tanúskodnak, hogy Roff már a honfoglalás korában is lakott hely volt. A Rákóczi-Szabadságharc alatt 1705-ben a Maros melléki szerbek majd 1706-ban Rabutin csapatai dúlták fel Roffot. A rác támadás után 1711-ben már újra lakott hely, s a falu felére - mint Rákóczi birtokrészre - a kincstár tette rá a kezét. Ezt a birtokrészt 1721-ben vette zálogba Borbély Mihály, aki később Roff másik felét is megvásárolta, így rövidesen a roffi Borbély család tulajdonába került a település teljes területe. A következő 50 évben további 14 család jutott birtokrészhez, de több armális nemes is költözött a faluba. A XVIII.-XIX. században hét kastély épült a községben. Közülük a legértékesebb az 1789-ben készített "Borbély-palota".
A település lakosságszáma 1688 fő. Tiszaroff Község lakónépességének száma az elmúlt 5 évben lineárisan évente 2-3 százalékkal csökkent.
A település a leghátrányosabb helyzetű települések közé tartozik. A településen működő vállalkozások, gazdasági társaságok száma 74, melyek közül 31 Tiszaroffi székhelyű vállalkozás. A gazdasági szereplők között megtalálhatók az iparban, mezőgazdaságban és a szolgáltató szektorban dolgozók is. A gazdaság mellett az idegenforgalom központképző szerepe is kiemelkedő, hiszen a Tiszaroffon 64 üdülő ingatlan található, és a lakóterületeken álló lakóházak közül is kb. 300 ingatlan tényleges használati módja üdülő, vagy hétvégi ház.
Látnivalók:
A település bővelkedik mind művi, mind természeti értékekben. 
Az épített értékek közül országos védelem alatt álló műemlék:
-    a Református templom és harangtorony,
-    a Borbély kastély.
Az egyedi jellegű művi értékek, építmények közül helyi védelem alatt állnak:
-    Polgármesteri Hivatal épülete,
-    Katolikus iskola,
-    Rendőrség épülete,
-    Katolikus templom,
-    régi Református iskola,
-    Gyülekezeti terem.
      Helyi védelem alatt álló tájértékek:
-    Izraelita temető,
-    Borbély család síremlékei.
      Helyi védelem alatt álló műalkotás:
-    I. Világháborús emlékmű.
A természeti értékek közül helyi védelem alatt állnak:
-    Sebes-tói tölgy,
-    Borbély kastély udvarán lévő 3 db oszlopos tölgy,
-    Jancsó kúria előtti oszlopos tölgy,
-    sétáló utcai fehér virágú gesztenyefák,
-    Református templomkerti piros virágú gesztenyefák.

 

Ez a honlap cookie-kat használ. A cookie-k elfogadásával kényelmesebbé teheti a böngészést. A honlap további használatával hozzájárulását adja a cookie-k használatához.